Tördelések a múltból, avagy a forradalmi nyomda
Pátria nyomdalátogatás
2018.03.10
Marketing lehetőségek latex nyomtatóval
2018.03.29
Március 15.-e van, a magyar történelem egyik meghatározó eseményére emlékezünk: az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetére, ami egyik fő momentuma nemzeti identitásunknak. A forradalom több fontos helyszíne közül kiemelkedik a Landerer nyomda, ahol a „12 pont” és Petőfi Sándor Talpra magyar! című versét illegálisan kinyomtatták.
A török dúlás után ez volt az első nyomda, amely több évszázadon keresztül működött. Kapuit 1724-ben nyitotta meg, több tulajdonosváltás után 1810-ben vette át Landerer Lajos az irányítását. A többgenerációs nyomdászcsalád sarja Pozsonyban született és hatalmas tapasztalatra tett szert a nyomdászat és a tipográfia területein. A nyomda mellé papírgyárat is alapított Óturán, később közös munkába kezdett Heckenast Gusztávval, 1840-ben Landerer és Heckenast megalapították Magyarország legkorszerűbbnek és legfelszereltebbnek számító nyomdáját, általuk indult a magyar könyvnyomtatás nagy fejlődésnek.
A gyorssajtó gép, amin a Nemzeti dal és a 12 pont tömeggyártásban elkészült, a mai napig a Petőfi Irodalmi Múzeumban tekinthető meg. A nyomdagép nagyon különleges és díszesen kialakított Columbian típusú, öntött vasból és acélból készült szerkezet. Landerer nyomon követte a kora innovációit, így Európában az elsők között volt ilyen nyomdagépe. A gép a philadelphiai George Clynnek az újítása, amit a rajta megjelenő amerikai sas miatt „sasos-sajtónak” is nevezték a szakmában. A korábbi gépekhez képest az volt a technikai újítás, hogy a nyomást végző vaslapot nem egy tégelyszerkezet kezelte, hanem egy homlokzati emeltyű végezte a feladatot. A nyomás művelete úgy zajlott, hogy a betűsablont megkenték a nedves festékgörgővel, majd gondosan eltávolították a felesleges festéket, ez kerül az ólombetűs sablon oldalára. A papírt ezek után egy határozott mozdulattal ráillesztették a klisére és ráhajtották a rögzítő fedelet és a karral begördítették a nyomófelület alá. Majd egy másik karral rányomták a formát a lapra és egy kihengerelés és nyitás után elkészült a nyomtatványunk.
A forradalom napján a hazafiak egymást felváltva használták így a gépet, háttérbe szorítva az üzem dolgozóit, hogy ne érje őket retorzió a forradalom miatt.
Ezek a nyomdagépek a mai napig használhatóak és próbálhatóak ki nemzeti ünnepünkön. A Kiscelli Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Történelmi Múzeum látogatói csoportos foglalkozás keretein belül visszarepülhetnek az időben és megtapasztalhatják, milyen is egy ilyen nyomdagéppel dolgozni.
