Kis kedvencünk nagy napja

Mi az: egyesek szerint több száz éves, de hivatalosan csak néhány évtizede létezik, egy átlagos ember naponta 25-öt használ belőle, a fiatalok pedig akár egész mondatokat képesek leírni vele, egyetlen betű használata nélkül? Az utolsó állításból talán sokan rájöttek: bizony, az emoji (sokan tévesen smiley-nek hívják, pedig az csak a mosolygós változat, bár az volt az első) azaz hivatalosan a „szövegbe ágyazott hangulatjel”, amelynek már világnapja is van, méghozzá július 17-e! Hogy az eredetére egyértelmű választ tudunk adni, azt nem ígérjük – de azt igen, hogy eláruljuk, miért érdemes magunkat körülvenni néhány „vigyori fejjel”.

Először is, ki kell ábrándítanunk mindenkit: nem Forrest Gump „alkotta meg” a legnépszerűbb változatot, azaz a kerek, mosolygós, sárga arcocskát. A valóságban a szimbólum már létezett a 1994-es amerikai vígjáték megjelenése idején – az azonban nem egyértelmű, hogy mióta. Sokan egy Robert Herrick nevű amerikai költő 1648-as, To Fortune (A szerencséhez) című versét tartják minden „szmájlik” ősatyjának. A szövegben ugyanis szerepel az alábbi zárójeles közbevetés: (smiling yet :), vagyis (még mosolygok :). Arról a mai napig tart a vita, hogy Herrick szándékosan imitált-e egy 90 fokkal elforgatott mosolygó arcot, de abból kiindulva, hogy egyébként sosem volt szokás így használni a kettőspontot, sokak szerint nagyon is. Mindez egyébként a szövegkörnyezet alapján is gyanúsnak tűnik.

A közmegegyezés mindenesetre jóval későbbre, 1963-ra teszi az emoji születését. Egy Massachusetts államban működő biztosítótársaság ekkor kérte fel Harvey Ball nevű alkalmazottját, hogy alkosson egy boldogságot sugárzó, egyszerű szimbólumot, amellyel teleplakátolhatják a folyosót, javítva ezzel a dolgozói morált. Ball állítólag összesen 10 percet dolgozott a „projekten”, és mivel nem védette le a „találmányt”, csak azt a 45 dollárt kereste vele, amit főnökétől kapott a rajzért.

Szegény Ball így üres zsebbel nézte, ahogy a fejecske meghódította a világot, feltűnt a pólóktól a kitűzőkön át egészen a poszterekig. Szinte természetes volt, hogy amikor a kommunikáció új formái terjedni kezdtek, szükség lett a grafika digitális változatára is. Az első modern emojikat egy akkor mindössze 25 esztendős japán művész, Shigetaka Kurita tervezte egy mobilszolgáltató számára 1999-ben. Ekkor született maga a kifejezés is, méghozzá a japán „e” (kép) és „moji” (karakter) szavak összevonásából.

A fejlődés azóta robbanásszerű: mára hivatalosan mintegy 3000 emojit tartanak számon, becslések szerint pedig csak a Facebookon naponta 60 milliárd van belőlük forgalomban! Ez azt jelenti, hogy egy átlagos felhasználó naponta 25-ször nyúl a hangulatjelekhez, ha valamilyen többletjelentést akar adni a szövegének.  Nem véletlen, hogy 2014 óta már hivatalos Emoji Világnap is van: július 17-e.

És ha már az interneten úgyis rengeteget használjuk őket, ráadásul már tudjuk, hogy képesek egyértelmű pozitív érzetet kiváltani, épp itt az ideje, hogy a mindennapjainkat is feldobjuk velük! Ezek a vidám arcocskák kínálatunkban ott virítanak többek közt zárható naplón, füzeten és jegyzettömbön is. A kicsik kedvencének számító, színezhető puzzle-ökkel ráadásul akár „testre is szabhatjuk” őket.

A Centrum Emojidex termékeket pedig teljes egészében mindenki kedvenc kis szimbólumainak szentelték. Itt aztán a golyóstolltól és a színes ceruzáktól kezdve a hegyezőn, a vonalzón vagy a radíron át egészen a kreatív nyomdákig és 3D-s matricákig minden megvan, ami segít egy kis jókedvvel körbevenni magunkat.

A hatás pedig, azaz a felhőtlen derű kicsiknek és nagyoknak, pedig szerencsére július 17-e után sem múlik el!

Facebook

Twitter